Gyógyul a szív

Ma Bogival, Nagyszalontán, a Csonka toronyban Arany János mellé szegődtem.

Szerepcsere itt

Hordoztam a zsenge halálok fájdalmát és nem adtam fel a reményt.
Átéltem anyaként zseniális gyermekem világrajövetelét.

Szerepcsere ott

Láttam égni a szalmatetős vityillót, hallottam osztálytársként tanítani. Vele éltem a barátságot Petőfivel. Sirattam az útkeresést, cipeltem a nehéz faládát Debrecen felé.
Föladtam a tanulást, a mindennapi kenyérért.
Játszottam életet a színpadon.
Megtaláltam a szerelmet, apává váltam.
Odaadtam szívem a szabadságért.
Lettem vele én is gúny tárgya és kitaszított, otthontalan.
És mégis ...
Föl tudtam állni, újra a helyet megtalálva, mely engem várt.
És ismét elvette Isten a gyermeket...
Kiesik kezemből a penna ... csak sír a papír.
Őszikékkel gyógyul a szív.

Egy hangszer ...

Két kezemmel faragott lírám. 

A líra (lyra, lüra, néha lant; görög λύρα) ókori görög húros, pengetős hangszer, illetve többféle hasonló felépítésű hangszer gyűjtőfogalma.

A líra, a lírai költészet elnevezése a lyra hangszernévből képzett melléknévből származik – a hellénisztikus korból.

Én a líra

"Egy hangszer voltam Isten kezében,
ki játszott rajtam néhány dallamot.
Aztán eldobott és elhagyott,
de fölöttem ragyognak a csillagok."     Juhász Gyula