A családterápiáról általánosságban:
A családterápia szokásos céljai a kommunikáció javítása, a családi problémák megoldása, a speciális családi helyzetek megértése és kezelése, a jobban működő otthoni környezet megteremtése.
Szinte minden család szembesül valamiféle működési zavarral, de a legtöbb család képes rá, hogy megtartsa vagy visszaszerezze a teljesség és a boldogság érzését, és ennek egy kiváló eszköze a családterápia.
A családterapeuta segítségével lehetősége van a család minden tagjának a számukra nehéz, alkalmanként elviselhetetlen helyzetről beszélni. Közösen kimunkálódhat egy mindenki számára elfogadhatóbb közös jövő és az ahhoz vezető járható út. Ezen az úton mindenkinek megvan az önként vállalt egyéni felelőssége. Tudja, neki mit kell tennie ahhoz, hogy életük jobb legyen.
A változás közös útján pedig mindenki nyertesnek érezheti magát, ami mintát, bátorítást és erőt ad az újabb nehéz helyzetek leküzdéshez.
Amikor a válást fontolgatják, többnyire nincs erejük egyedül a változtatásra. Ebben a helyzetben sokat segíthet, ha párkonzultációban közösen végiggondolják mi az oka annak, ami az elviselhetetlen együttéléshez vezetett. Amikor két ember kapcsolata megromlik, abban mindkét félnek megvan a saját része. A családi működés törvényeinek ismeretében, egy hatékonyabb kommunikáció, ill. problémakezelés birtokában képesek lehetnek kölcsönösen változni, jobban megérteni, elfogadni egymást.
Ha útjaik mégis külön válnak, elengedhetik egymást, harag és gyűlölködés nélkül.
A gyermekük jövője szempontjából is elengedhetetlen, hogy egy életen át lássák egymás értékeit, tiszteljék egymást. Megengedjék érzelmileg, hogy gyermekük mindkét szülőt egyformán szeresse. Fontos, hogy válás után se szakadjon meg a szülők rokonságával a korábbi kapcsolat. A nagyszülői, unokatestvéri, baráti kapcsolatok ápolása a gyermek lelki egyensúlyát védi.
Galambosné Varjú Blanka és Novák Magdolna 2003 óta közösen végzünk pár- és családterápiát:
Amikor egy családdal kezdünk dolgozni, mindjárt az elején tisztázzuk, hogy a közös munkának akkor van értelme, ha mind a két fél elkötelezett abban, hogy újra építsék a kapcsolatot.
Nem elég a verbális elköteleződés, hanem belülről kell érezzék, hogy készek változni, ezért a kapcsolatért.
Első lépésként midegyik felet meghallgatva közösen megfogalmazzuk, hogy mi a probléma, és kinek mi a része a probléma keletkezésében.
Közösen megfogalmazzuk, mi az a konkrét változás amire vágynak.
Ezt követi az úgynevezett terápiás szerződéskötés, melyben meghatározzuk a konkrét célokat, valamint a várható időtartamot is. A terápiás célt a család és a terapeuták közösen határozzuk meg, döntjük el. Lényeges, hogy olyan célt tűzzünk ki, amelynek elérése minden családtagnak fontos, motivált legyen.
Havonta egyszer, két órában találkozunk a párokkal, és minden ülést ketten vezetünk. Rendkívüli helyzetben lehet maximum kétszer kéthetente.
Egy jól sikerült indulásnál a párok rendkívül motiváltak a közös munkára.
A hangsúlyt a két találkozás közötti időszakra tesszük. Igazából a jól feladott házi feladatok viszik előre a kapcsolatot ezen keresztül tudják megtapasztalni a párok a változást. Amennyiben probléma merült fel a házi feladat elvégzésekor, akkor kiderítjük, hogy mi volt ennek az oka. Ezt követően megpróbáljuk képessé tenni őket a feladat elvégzésére vagy, átgondoljuk más irányba haladást.
Gyakori kérdés, hogy meddig tart egy családterápia?
Tapasztalatunk, hogy általában öt- hat találkozás elegendő, jellemzően az első két találkozás után lehet valószínűsíteni a szükséges találkozások számát. - ami akár egy hosszabb folyamat 10-25 is lehet. Ezt módosíthatja újabb probléma rendezésnek kérése.
Milyen problémákkal fordultak hozzánk a 20 év alatt a családok:
Család születik - hogyan tovább?
Családi életciklusváltással járó nehézségek (pl. elköteleződés, házasságkötés, kisgyermek születése, kamasz gyerek a családban, felnőtt gyermekek kibocsátása, stb.)
Mozaikcsaládok nehézségei: én gyerekem te gyereked mi gyerekünk...
Gyászfeldolgozás: gyermek, - szülő, - társvesztés a családban.
Örökbefogadás.
Gyermekneveléssel kapcsolatos elakadások.
Üres fészek: ketten maradtunk mit kezdjünk egymással.
A család kommunikációs zavarai: Elakadt kommunikáció, nem tudják egymást meghallgatni.
Tartós magány és okai egy párkapcsolaton belül.
A szülő, mint problémaforrás a párkapcsolatban, mi váltja ki, mit lehet tenni.
Féltékenység, megcsalás, külső kapcsolat.
A gyermekkorban meg nem kapott elismerés hiánya, mint párkapcsolati probléma forrása.
Értékrendek ütközése a párkapcsolatban.
A család, mint gazdasági közösség működtetésében feszültségek.
Újrakezdés, családdá válás.
Hogyan építsük újra az elvesztett bizalmat.
Betegség a családban; együttélés gyógyíthatatlan, ápolásra szoruló beteggel a párkapcsolatban.
Konfliktuskezelés a párkapcsolatban, a családban.
Párkapcsolatban jelentkező szexuális zavarok.
Javasolt szakirodalom, ami nagyban segítheti az önálló munkát is.
F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam
Shannon Ashley: Mérgező szülők
Dr. Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak
Dr. Vekerdy Tamás: Jól szeretni
Otthonról hoztuk Családi mintáink és a párkapcsolataink (Dr. Angster Mária, Prof. Dr. Bagdy Emőke, Kozma-Vízkeleti Dániel, Dr. Lukács Liza, F. Várkonyi Zsuzsa, Pál Ferenc, Orvos Tóth Noémi, Popper Péter)
Orvos Tóth Noémi: Örökölt sors
Csernus Imre: Én és te
*
Páros vezetés, a közös munka
A kettős vezetésről
Ajkai Klára:
“Tudjuk, tapasztaljuk, hogy a vezetők miközben jó, ha közös elméleti háttérrel jönnek – koruk, nemük, személyiségük, aktivitásuk, emocionális és kognitív stílusuk mássága dinamizáló tényezője a csoportnak.
Fontos, hogy kiegészítsék egymást. A pár jelenléte nem csak az ödipális konfliktusokat mobilizálja, de egymáshoz való viszonyuk modellt is nyújt a csoporttagoknak a kooperációra, nyíltságra, az érett kapcsolódásra.
Praktikus szempont, hogy ha az egyik terapeuta akadályoztatva van, akkor sem kell elhagyni az ülést.
A terapeuták oldaláról (egyenrangú vezetőkről beszélek) a legfontosabbnak a kontroll kérdését tartom. A csoport sűrű interaktív közegében való eligazodást segíti a társ, a terapeutai funkciók sokaságát (keret-tartás, tartalmazás, empátiás követés, konfrontálás, értelmezés) megosztják, s főként a viszontáttételi reakciók tudatosításában az esetleges vakfoltok észrevételében segítik egymást. Mindezek egyszerűen szólva biztonságot adnak a vezetőknek.” 1
Bokor László:
“Számos csoportot vezettem társas formában, illetve koterápiásan, és ezek során a vezetőtárssal végzett közös felkészülés, vezetés és feldolgozás rendkívüli mértékben gazdagított a kapcsolati folyamatok megértésének területén.
Ezek egy részében utólag is úgy gondolom, hogy elképzelhetetlen lett volna eredményes vezetés, ha egyedül vágok neki. A koterápiás vezetés szükségszerű együttműködést, egymásrautaltságot, kölcsönös függést követel meg. A vezetői rendszerre is érvényes, amit csoportra szoktunk mondani, miszerint két vezető esetén nem érvényes az 1+1=2 képlet, mivel a komplexitás fokozódásának sokkal nagyobb mértékével kell számolnunk. Számomra ennek mérlegelése áll annak középpontjában, hogy mikor mennyit ad hozzá, vagy vesz el az eredményes vezetéshez, a célok eléréséhez a koterápiás vezetés”.1
1
Kereteim
Tapasztalatom az egyéni csoportvezetésről, a egyenrangú kettős vezetésről és az alá-fölé rendeltségű kettős vezetésről - bármely oldalon -, egyaránt lelhető eddigi szakmai utamon.
Azokat a motívumokat emeltem ki az idézett kerekasztal beszélgetésekből, melyekkel egyet értek, amelyek miatt előnyben részesítem a kettős vezetést úgy a csoportmunkában, mint a családkonzultációban.
Tapasztalatom az egyéni csoportvezetésről, a egyenrangú kettős vezetésről és az alá-fölé rendeltségű kettős vezetésről - bármely oldalon -, egyaránt lelhető eddigi szakmai utamon.
Azokat a motívumokat emeltem ki az idézett kerekasztal beszélgetésekből, melyekkel egyet értek, amelyek miatt előnyben részesítem a kettős vezetést úgy a csoportmunkában, mint a családkonzultációban.
Hosszú és fáradtságos munka volt kialakítani olyan szakmai kapcsolatokat, melyekben egyenrangú partnernek érzem magam, amelyben egymással nem rivalizálunk, de mindent megbeszélünk, nyíltan vállalva akár egyet nem értésünket a másikkal. Amelyben megosztjuk a felelősséget, és kiegészítjük egymás személyiségét. Négy ilyen szakmai kapcsolatot építettem ki három pszichodráma vezetővel, egy szociális munkással, és most is építgetek egyet.
Családkonzultációt egy emberrel tudok együtt vezetni. A képzés után, remélem, hogy nyitni tudok, és képes leszek bizalmat cserélni valakivel. Addig is a terepen Galambosné Varjú Blankával dolgozok, aki mentálhigiénés szakember, pszichodráma vezető és családterapeuta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése