Mi érintett meg?

Téli fürdőzésem, pihentető gyógyvizes kúrám óráit töltöttem Gyulán. Szereti a testem a forró víz melengetését, az arcom hideg széllel csiklandozását a polip medencében. Gondoltam, ez megér egy bejegyzést. Én is így sikoltottam, amikor a mérlegre álltam. Azután a bejegyzés itt abbamaradt.

Sikoly másképp

Megnézték a filmet. Az emberkereskedelemről.  Fiatal lánykák osztják meg történetüket. Megviselt bennünket, a kortárssegítőket is, amikor láttuk. Amíg a lakóotthon fiataljai nézték, mi az előadásra készültünk, hogy segítsük őket feldolgozni a látottakat.

Pici társalgóban összebújva várták, hogy játszunk nekik. Riadt, kíváncsi, üres, dühös tekintetek villantak felém, amikor bemutattam a kortárssegítőket, akik nyitott, megértő mosolyukkal bátorították nézőiket szólásra.

J: Mi érintett meg a filmből? - kérdeztem egy idősebb érdeklődőnek tűnő sráctól. Elhúzta a száját, de válaszolt.

F1: Amikor terelték őket (a lányokat), mint a marhákat a vagonokba, hogy aztán Amsterdam utcáin kirakatokba tegyék őket. Elvették a szabadságukat.

J: Történt veled hasonló?

T1: Velem NEM!

J:Te hogy kerültél ide?- kérdem óvatosan, hogy közösen megtaláljuk a saját szálát a filmbeli történethez.

T2: Hát hogy!  - csattan fel az előtte ülő fiatalabb fiúból - hát jöttek a rendőrök, és vittek!

J: Elmeséled, hogyan történt?

A három testvér - mert hogy hárman voltak ott -, összerakták, kérdésekre a 3 évvel korábbi történetet.

T3: három dzsipp jött értünk, tele rendőrökkel, mint a kommandósok ugráltak ki a kocsikból és ugrottak be az udvarunkba. Anya csak állt és kiabált. Megdermedtünk, aztán futottunk, de hiába, összekapdostak bennünket. 

J: És elveszítettétek szabadságotokat ...

Echo technikával játszottuk vissza történetüket. Később kiderült, hogy öten voltak testvérek együtt. Ketten már a nagyvilágban szabadon, mert hogy felnőttek, akik 18 évesek. Ugye?

Menekülés a valóság elől

Ezt a mesét egy hónapja őrzöm, de még mindig itt visszhangzik bennem, és ki tudja meddig. Pedig azóta két boldog ünnepi szabadságos hetet töltöttem családom ölén, elfeledve a munkát. Belesimulva a semmittevés örömteli szabadságába, leginkább az ágy tetején olvasva, filmet nézve. Kényeztettem magam a gyógyvíz simogatásával, a masszőr relaxációs aromaterápiás kezelésével. Futottam a magam kedvére csak amúgy komótosan.

Ma újra dolgozom, és eszembe jut  újra.

Meghallgattuk egy másik fiú legboldogabb pillanatát: az őszi szünetben közös kakaófőzés az apukájával.

Ők s a többiek sem a szüleikre haragosak. Nem. Azt nem lehetne kibírni. Könnyebb a rendőrökre, hivatalra, a gondozókra. Ennyi a szabadságuk.

Téli fürdőzésem, pihentető gyógyvizes kúrám óráit töltöttem Gyulán. Szereti a testem a forró víz melengetését, az arcom hideg széllel csiklandozását a polip medencében. Gondoltam, ez megér egy bejegyzést. Én is így sikoltottam, amikor ...

Edvard Munch: A sikoly