"Hej, tulipán, tulipán
Ez a hely az én hazám
Ide jöttem világra
Remélem, nem hiába"
Hajtmann Ildikó énekelt nekünk ma este a Csabagyöngye színpadán. Erről álmodtam. Arról, hogy egyszer egy egész estet beívelő dallamhullám áramlik Ildi szívéből. "Az álmot meg nem álmodni, úgy sem tudod..."
Lelkem könnyű pilleként reppent. Testem minden sejtje befogadóvá vált. A szívem kinyílt, a tüdőm kitágult, könnyeimben fürdött az arcom. Fölhevült lelkemben magammal hoztam ősanyáink tulipánját, az Úr szerelmét.
Haiku fogant bennem:
Találkozás
Áradó hála
felzubog, sír az élet
Teérted, Uram
Angyali hangra
nyíló szívem: Fogadd el!
*
Köszönöm, Uram.
