Szerepcsere itt
Hordoztam a zsenge halálok fájdalmát és nem adtam fel a reményt.
Átéltem anyaként zseniális gyermekem világrajövetelét.
Szerepcsere ott
Láttam égni a szalmatetős vityillót, hallottam osztálytársként tanítani. Vele éltem a barátságot Petőfivel. Sirattam az útkeresést, cipeltem a nehéz faládát Debrecen felé.
Föladtam a tanulást, a mindennapi kenyérért.
Játszottam életet a színpadon.
Megtaláltam a szerelmet, apává váltam.
Odaadtam szívem a szabadságért.
Lettem vele én is gúny tárgya és kitaszított, otthontalan.
És mégis ...
Föl tudtam állni, újra a helyet megtalálva, mely engem várt.
És ismét elvette Isten a gyermeket...
Kiesik kezemből a penna ... csak sír a papír.
Őszikékkel gyógyul a szív.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése